A kimondott szavak súlya, avagy összefüggések a nyelv és az erkölcsi nevelés között magyar és német nyelvű példák alapján

• Published in: Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica
• Main Authors: Ilona Lechner, Ilona Huszti
• Format: Article
• Language: English
• Published: Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education 2024-06-01
• Subjects: erkölcs; erkölcsi nevelés; kognitív paradigma; konceptualizáció; fogalmi metafora; концептуалізація
• Online Access: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/article/view/63
• ISSN: 2786-6718; 2786-6726

A köztudatban az erkölcs egy vallási, jogi, filozófiai, társadalmi kategória. Az erkölcsiségről ritkán beszélünk nyíltan, nyelvünkben mégis tükröződik erkölcskoncepciónk. A fogalom meghatározó jelentőséggel bír az élet bármely területén hozott döntéseinkben, nyelvi- és nem nyelvi viselkedésünkben egyaránt. A kognitív paradigma szerint a gondolkodás és a nyelv között szoros kapcsolat feltételezhető: a gondolkodás a nyelvben nyilvánul meg, ám a nyelv is hatással van magára a gondolkodás folyamatára. A nyelv, gondolkodás és kultúra összefüggéseit vizsgálva Lakoff‒Johnson (1999) bevezette a gondolkodási relativizmus fogalmát, amely szerint azt állítják, hogy az eltérő metaforahasználat gondolkodásbeli különbségeket okoz. Erre alapozva felvetődik a kérdés, hogy máshogy gondolkodnak- e a különböző nemzetek képviselői egy-egy fogalomról − esetünkben az erkölcsről −, és ez hogyan nyilvánul meg a nyelvükben? Mindezt tovább gondolva, miként érhetők tetten a nyelvben a konceptualizációs folyamatot érintő kultúraspecifikus eltérések? Jelen tanulmányban a fenti kérdésekre keressük a választ. Az elemzés a Lakoff (1996, 2002), illetve Lakoff‒Johnson   (1999)   által   felépített   erkölcskoncepcióra támaszkodik, amely ugyan az amerikai társadalom értelmezési folyamatát írja le, bizonyos részei azonban közel univerzálisnak mondhatók, ebből kifolyólag más nyelvek vizsgálata során is szolgálhat hasznos megállapításokkal. Az erkölcsiség fogalmának kialakulása a családi nevelés, családon belüli nyelvi- és nem nyelvi interakciók révén kezdődik el. Lakoff (1996) a nyugati politikai erkölcsöt vizsgálva azt a következtetést vonja le, hogy alapvetően két családmodell van, így két külön- böző erkölcsfelfogásról beszélhetünk. A konzervatív gondolkodásúakra a szigorú apa modell, míg a liberálisokra a gondoskodó szülő modell jellemző. Mindkét modellben különböző erkölcsfogalmak élveznek prioritást, és eltérően kezelik az ’erkölcs’ fogalmát. Kutatásunk során elsősorban a metaforikus konceptualizációt vizsgáltuk meg magyar és német élőnyelvi példákon, összevetve azokat az angol nyelvi példák alapján felépített erkölcskoncepciókkal. Megállapítottuk, hogy a   vizsgált   nyelvi példák alapján nem rajzolódik ki a Lakoff (uo.) által felvázolt teljes metaforarendszer, annak bizonyos elemei viszont jól példázzák a két nyelvben fellelhető családi erkölcsök közötti hasonlóságokat és eltéréseket.