A határ mint divergáló tényező az al-dunai székely települések nyelvét illetően

• 出版年: Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica
• 第一著者: Helén PÁL
• フォーマット: 論文
• 言語: 英語
• 出版事項: Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education 2022-12-01
• 主題: Bukovinai székelyek; al-dunai székelyek; vajdasági magyarok; kétnyelvűség; a nyelvet befolyásoló tényezők
• オンライン･アクセス: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/article/view/16
• ISSN: 2786-6718; 2786-6726

1883-ban Dél-Bánát az Osztrák-Magyar Monarchián belül a történelmi Magyarországhoz tartozott. Ekkor telepítettek ide több mint 3000 bukovinai székelyt, és az Al-Duna mellett létrehozták Székelykeve, Sándoregyháza és Hertelendyfalva nevű településeiket. (A bu­ko­vinai székelyek ősei a madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek voltak, majd a 18. század végétől a bukovinai Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és András­falva nevű falvakban éltek.) Magyarország déli területei az 1918. december 1-jén kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kerültek. A trianoni békeszerződés aláírása után az al-dunai székelyek egy új állam polgárai lettek. Majd újabb történelmi eseményeket követően a terület (2006-tól) a Szerbiai Köztársasághoz tartozik. A székelyek mellé Sándoregyházára (Ivanovo) németek és bolgárok, Székelykevére (Skorenovac) több település magyarjai, németek és bolgárok, Hertelendyfalvára (Vojlovica, ma Pančevo város része) németek és szlovákok is kerültek. A németeket a második világháború után kitelepítették. Az 1960-as évektől kezdve mindhárom településre jellemző volt, hogy a lakosok egy része elhagyta az országot, (főleg Nyugat-Európába, de például Ausztráliába is költöztek), emellett a kör­nyékbeli nagyobb városok is munka- és lakóhelyet kínáltak. A dolgozat elsősorban az al-dunai településeken élő székely eredetű lakosság nyelvére vonatkozó adatokkal foglalkozik. A vizsgálat kiindulási pontja, hogy a csoport a trianoni békeszerződés következtében kiala­kult elkülönülése milyen nyelvi változásokat eredményezett. Hertelendyfalván Penavin Olga és munkatársai már az 1950-es években elkezdték a nyelvjárási adatok gyűjtését, majd a másik két településen végzett kutatásaikról is több beszámoló született. Az 1970-es és 80-as években közzétett írásokból a magyar köznyelvi hatás mellett az államnyelv befolyásáról is tudunk. Az Al-Dunánál beszélt bukovinai gyökerű magyar nyelvet összehasonlíthatjuk a többi bukovinai eredetű csoport nyelvével is. Tehát a trianoni határról mint divergáló tényezőről a Magyarországra és a Romániába települt bukovinai székelyek nyelvével összefüggésben is beszélhetünk. Napjainkban a kisebbségben élő magyarok nyelvét első­sorban az adott államnyelv befolyásolja, így a Romániában és Szerbiában élő magyarokét is. A dolgozatban a fent említett három al-dunai településre vonatkozó nyelvi adatokat vizs­gálom, amelyek az államnyelv hatásáról tanúskodnak, és különbséget jelentenek a többi csoport nyelvéhez képest.