| Summary: | This paper discusses the relation between the formal variations of the Hungarian possessedness suffix -(j)A and (in)alienable possession. The cornerstone of our approach is that, first of all, three potential formal variations of possessed nouns are defined on the basis of phonotactic and historical factors. It is upon them that we can base a uniform system of rules without exceptions concerning all Hungarian nouns that formulate which variations can be associated with kinds of meaning expressing alienable possession and which variations with kinds of meaning expressing inalienable possession. Altogether, seven domains of Hungarian nouns can be differentiated in this approach; in which all nouns derived by means of productive nominalizers have been placed. Distinguished attention has been devoted to the special group of hatnék-nouns, which shows such dialectical differences on the basis of which it seems to be necessary to rethink the dichotomy between alienability and inalinability, also questionable on the basis of phenomena concerning ordinary nouns. *** Jelen tanulmányunk a -(j)A birtokoltságot jelölő toldalékmorféma alakváltozatainak és az elidegeníthető birtoklásnak a kapcsolatával foglalkozik. Megközelítésünk lényege, hogy fonotaktikai és nyelvtörténeti tényezőket figyelembe véve háromféle potenciális birtokszó-alakváltozatot definiálunk, amelyekre építve egységes rendszerben, kivétel nélküli szabályokban fogalmazható meg az összes magyar főnévre vonatkozóan, hogy melyik változat társulhat elidegeníthető, illetve melyik társulhat elidegeníthetetlen birtoklást kifejező jelentéshez. Ez alapján összességében hét főnévtartomány alakul ki, amelyekbe besorolunk minden magyar produktív főnévképzővel létrehozott főnevet is. Részletesebben kitérünk a hatnék-főnevekre, amelyek olyan dialektális különbségeket mutatnak, amelyek alapján szükségesnek látszik újragondolni az elidegeníthetetlenségnek és elidegeníthetőségnek a közönséges főnevek körében is megkérdőjelezhető dichotómiáját.
|
|---|
